Az Európai Bizottság egy kutatási és innovációs szuperalap létrehozását fontolgatja, amely számos meglévő kezdeményezést egyesítene egy hatalmas Európai Versenyképességi Alap (ECF) alatt. A javaslat, amely az EU 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretén (MFF) belül valósulhat meg, aggodalmat keltett a kutatási közösség és az autonóm finanszírozási programok hívei között – írja az Euractiv.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
A kínai GAC autógyártó fontolja, hogy Európában gyártsa elektromos járműveit, mivel ezzel a lépéssel elkerülhetnék az uniós vámokat. A vállalat nemzetközi üzletágának vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott a tervekről, amelyek illeszkednek a kínai autógyártók egyre bővülő európai terjeszkedési stratégiájába.
Lengyelország pénzügyminisztere, Andrzej Domański arra szólította fel az Európai Uniót, hogy ne büntesse az országot rekordmagas védelmi kiadásai miatt, amelyek hozzájárulnak Európa védelméhez az orosz agresszióval szemben. A Financial Timesnak adott interjúban Domański igazságtalannak nevezte az EU által kilátásba helyezett fiskális szankciókat, és nagyobb nemzetközi szolidaritást kért.
A parlamenti jóváhagyásra váró új Bizottság első nyilatkozatai és összetétele is világossá tette: a brüsszeli testület katonai-védelmi téren komolyabb szerepet szán magának a jövőben. S mindjárt a lényegre térne, a kül- és védelempolitikai hitelesség alapjául szolgáló fegyveripart vonná egyre inkább saját vonzáskörébe. Csakhogy ez a terület – éppen létfontossága miatt – mindezidáig szigorúan tagállami hatáskörben maradt. Jó vagy rossz ötlet-e több beleszólást adni „Brüsszelnek”? Netán a fokozódó nemzetközi helyzetben így is, úgy is elkerülhetetlen? Avagy épp ellenkezőleg: az egész sürgés-forgásnak esélye sincsen?
Kína kereskedelmi minisztériuma leülne tárgyalni az európai vezetőkkel a kereskedelmi háborúról, elsősorban az elektromosautók európai importjáról. Bíznak egy kompromisszumos megoldásban - számolt be a Reuters.
Az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) alapján tájékoztatást kér a Temu online piactértől az illegális termékekkel foglalkozó kereskedőkkel kapcsolatos intézkedéseiről.
Egyre súlyosabb a probléma az uniós támogatások szabálytalan elköltése, különösen a közbeszerzéseknél, valamint a kohéziós alapoknál látszódnak válságtünetek. Tavaly az előző évhez képest 33 százalékkal több volt a problémás forrásfelhasználás. A jelentés megállapításai az EU több tagállamát érintik, de különös figyelmet szentel Magyarországnak, ahol számos súlyos szabálytalanságra derült fény – derül ki az Európai Számvevőszék legújabb jelentéséből. A luxemburgi szervezet EU-szintű reformot sürget.
Az Európai Unió rekordnagyságú, 1,8 milliárd eurós segélycsomagot nyújt az uniós tagjelölt Moldovának - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a volt szovjet köztársaságban tett csütörtöki látogatásán.
Az Európai Bizottság két új javaslatot fogadott el, amelyek az útlevelek és személyi igazolványok digitalizálását célozzák, létrehozva az úgynevezett „EU Digitális Utazási Alkalmazást” (EU Digital Travel application) a Schengeni övezetbe érkező és onnan induló utazók számára. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határellenőrzéseket, miközben fenntartja a magas szintű biztonságot.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Az Európai Unió által Ukrajnának szánt 35 milliárd eurós hitel sorsa bizonytalan, miután Magyarország bejelentette, hogy az amerikai elnökválasztás eredményéig nem támogatja a szükséges szankciómódosítást. A hitel, amely az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek váratlan nyereségéből származna, kulcsfontosságú lehet Ukrajna háború sújtotta gazdaságának támogatásában - tudósított az Euronews. Frissítés: Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy a hír nem felel meg a valóságnak.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Az Európai Bizottság hétfőn elindította új, „EU Repurchase Agreement” (Repo) eszközét, amely az EU elsődleges kereskedői számára elérhető, rövid távú értékpapír-kibocsátási lehetőséget biztosít. Az új eszköz célja az EU-kötvények piacának erősítése, valamint a -kereskedelem hatékonyságának és folyamatosságának javítása.
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2008 előtti szintre tértek vissza, a nagy pénzügyi válság okozta sokk ugyanis eltüntette az addigi felzárkózás eredményeit, azóta pedig a különbségek csak lassan csökkennek. Ez pont arra utal, hogy a krízisekre adott nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyak voltak, hogy mérsékeljek a negatív hatásokat. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek stabilizálódása komoly kihívást jelenthet az EU-nak és a tagállamoknak. Főként, hogy az emberek nagyobbnak ítélik meg a vagyoni különbségeket, mint a tényleges helyzet. Magyarországon különösen szélsőséges a helyzet – állapítja meg a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló jelentésében az Európai Bizottság. A készítők ezért további reformokat sürgetnek a társadalmi feszültségek megszüntetésére, mivel a zöld és digitális átalakulás súlyos veszélyeket hordoz.
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Tavaly hozzávetőleg annyi hőszivattyút értékesítettek Magyarországon, mint a nem sokkal több, mint feleakkora lakosságú Szlovákiában, míg a hasonló lélekszámú Csehországban körülbelül négy és félszer, a hazánknál közel négyszer népesebb Lengyelországban pedig több, mint tízszer annyi ilyen berendezést adtak el, és az eddig összesen telepített állomány is jóval nagyobb az említett országokban. Pedig igény lenne rá itthon is; kutatások szerint a gázzal fűtők mintegy fele váltana hőszivattyúra.
Óriási csapás az európai gazdaságra és a németországi autóiparra nézve, hogy az Európai Bizottság hamarosan kiegészítő vámot vet ki a Kínából érkező elektromos járművekre - foglalt állást Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az X közösségi portálon.
Bár 5 ország – köztük Magyarország és Németország – ellenezte, az Európai Unió 15-35,3 százalékos büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra.
Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy egy évvel elhalasszák a sokat vitatott, erdőirtás elleni jogszabály életbe léptetését, válaszul a kereskedelmi partnerek aggodalmaira.
Szerinte sok kanadai is szeretné, ha hazája az Egyesült Államok része lenne.
Van remény a kilábalásra?
Egy összetett javaslatcsomaggal készülnek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
